- Valóban titkos volt barlang- és pincerendszer?
Igen. A II. világháború előtti és alatti, barlangokból kialakított minisztériumi és kormányzati óvóhelyeket titkosan kezelték. A világháború után, a hidegháborúban szinte az egész vár alatti területet titkosították, mely a hatvanas évek végéig úgy is maradt. Néhány évvel ezelőtt szüntették meg az utolsó várfelszín alatti szakasz titkosságát. Mára már az egész területet visszaminősítették, tehát nyílt, publikus.

– Igaz az, hogy egészen a rendszerváltásig működött a vár alatti mélypincékben titkos harcálláspont?
Igen, a Várbarlang északi részében a polgári védelem I. kerületi Légoltalmi Központja a föld alatt állandó ügyeleti személyzettel üzemelt egészen 1989-ig.

– Vezetnek a várból föld alatti folyosók más településekre, és át a Duna alatt?
Nem, bár számtalan leírás, legenda és szóbeszéd tesz említést ilyenekről Különböző források szerint alagút vezet az óbudai Miklós térig, Visegrádra, Budafokra, a Gellért-hegyre, a Margitszigetre, sőt át Pestre a Duna alatt is. Ez utóbbi már azért sem valószínű, mivel évszázadokkal ezelőtt ilyen víz alatti alagutat szinte lehetetlen volt kivitelezni. A legendák alapját vélhetően a számos rejtett kijárat, illetve az ún. futárfolyosók alkothatják. Az utóbbiak a Budavári Labirintusból Hunyadi János út irányába vezetnek ki.

– Valóban van olyan hely, ahol három vagy akár még több szintes a labirintusrendszer?
A legtöbb helyen kétszintes a vár földalatti üregrendszere. Legfelül, az utcaszint alatt, az épített, boltozatos pincék vannak, és azok padlójából nyílnak a lépcsők lefelé a barlangokba. Viszont több helyen a két szint között létezik még egy épített, sziklába vájt pinceszint. Sőt több helyen a barlang alá, a márgába bányászati módszerekkel pincéket, óvóhelyeket építettek. Így van olyan hely, ahol 4-5 szintes a rendszer.

– Igaz az, hogy a vár alatti sziklapincékbe rejtették el az emberek értékeiket ostromok alatt, vagy békeidőben az adóbeszedők elől?
Igen. Több hiteles feljegyzés is van arról, hogy békeidőben vagyonukat itt rejtették el a vári lakosok. Ostromok vagy tűzvészek esetén is ide rejtőztek el. Tudjuk, hogy az 1723-as nagy buda(vár)i tűzvészt a lakosság a barlangokban (akkori nevükön a törökpincékben) vészelte át.

– Ostromok alkalmával a védősereget tényleg át lehetett csoportosítani a föld alatt a budai Várban?
Több legenda szól erről, de valószínűleg ez nem igaz, mivel a II. világháborút megelőző évekig a barlangüregek, barlangtermek nem voltak egymással összekötve. Az átcsoportosításra csak úgy lett volna lehetőség, ha ezek alatt a barlangok alatt további folyosók lennének, de ilyeneket nem ismerünk.

– Igaz az, hogy a vár alatti barlangokban őrizték a II. világháború alatt a Szent Koronát, a koronázási palástot és az aranytartalékot?
Igen, a budai Vár alatt két helyen is voltak a Szent Korona és más értékek számára kialakított értékmegőrzők, bár egyik sem a barlangokban, hanem azok alatt, a márgába (talajba) épített helyiségekben. A Szent Koronát is őrizték itt rövidebb ideig, az aranykészlet egy részét pedig az Úri utca 72. alatt, a Magyar Nemzeti Bank óvóhelyein és trezortermeiben. A palást egyik ajtón sem fért be, emiatt itt nem volt.

– Igaz az, hogy lángszóróval támadtak a sebesültekre és az ápolókra az orosz katonák a II. világháború végén?
Nem, bár máshol (pl. a Palota alatti ideiglenes sebesültellátó helyen) a II. világháborúban történtek ilyen esetek, de a polgárvárosi óvóhelyrendszerben nem, és az nem is égett ki.

– A vár alatti barlangokból irányították évtizedeken át az ország villamosenergia-ellátását?
Igen, az Úri utca 72. ház alatt, még a II. világháború előtt és alatt az MNB által titokban épített, részben a barlangokból kialakított óvóhelyen működött 1951-től 1989-ig az Országos és a Budapesti Villamos Teherelosztó. Ebből a 11 emelet mély bunkerből irányították az ország elektromos ellátását.

– Tényleg találtak élő embereket évekkel a háború után a barlangokban?
Természetesen nem, mivel az fizikailag is lehetetlen lenne, hogy emberek ennyi ideig – még ellátással is – kibírják odalent a zord körülményeket.

– – A sziklára épült régi várfalak alá kivezettek a járatok, és ezeket felhasználva ráronthattak a védőseregek a támadókra?
Ez egy feltételezés, de valós adatok nem állnak rendelkezésre. A hadtörténészek nem valószínűsítik. Az első várfalak már nem láthatóak, mivel a mostaniak mögött a földben vannak. A szikla is mindössze a Halászbástyánál látható alatta.

-– A török pasák tényleg a vár alatti barlangokban falaztatták el, illetve a Várbarlang kútjaiba dobták a megunt háremhölgyeket?
Nincs rá egyértelmű bizonyítékunk. Bár több legenda szól ilyen esetekről. A történészek szerint nem valószínű, de az igaz, hogy az egyik vári kútban régebben több női csontvázat találtak.

– Léteznek földalatti tavak a vár alatti barlangokban?
Ma már nem, de még bő száz évvel ezelőtt (mielőtt a talajvíz szintje nem csökkent a barlangok padlószintje alá) a Dísz tér környékén voltak olyan barlangok melyekben víz állt. Ezek a visszatükröződő sziklamennyezet miatt igen mélynek tűntek, pedig valójában mélységük mindössze néhány arasz volt.

- – Igaz az, hogy találtak egy őspatak medret, ősember által használt szerszámokat és ma már nem létező őslények csontjait a Várbarlangban?
Igen, 1939 végén Kadic Ottokár az Úri utca 72. alatti MNB óvóhely titkos építkezésénél, 22 méteres mélységben, márgába vájódott őspatak medret, ősember által használt szerszámokat, és őskori elefánt- és orrszarvúcsontokat talált. Előkerült egy mamutfogdarab is, a Várbarlang egyik legszebb terméből.