Az állami attak

 

A Budavári Labirintus lerohanása, anyagi és kulturális beruházásainak erőszakos államosítása egy köztisztviselőkből álló érdekcsoport javára.

 

Rendőrségi és hatósági attak a Budavári Labirintussal szemben

 

2011. július 29-én kora délután a rendőrség készenléti egységei és a magyar államra hivatkozó hatóságok ellepték a Budavári Labirintust, a látogatókat kizavarták, a kiállításokat bezárták. Az akció hevessége és brutalitása miatt több turista azt hitte, Budapestet terrortámadás érte.

 

A Budavári Labirintus lerohanása, anyagi és kulturális beruházásainak erőszakos államosítása egy köztisztviselőkből álló érdekcsoport javára - 017.

 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság hangsúlyozottan az állam nevében hajtotta végre az akciót, jóllehet a magyar állam tulajdonosi képviselője, az MNV Zrt. ellenezte a bíróságokon zajló polgári jogi vita hatósági intézkedések formájában történő befejezését.

A kizárólag állami tisztviselőkből álló érdekcsoport - a magyar állam írásba adott álláspontjával szembemenve -, törvénytelenül és indokolatlan mértékben bevonva a készenléti rendőri egységeket szabályosan megszállta a budai várbarlangot. Nem reggel, nyitás előtt, nem este, zárás után, hanem a nyári délutáni csúcsforgalomban, amikor több száz turista tartózkodott a föld alatti zegzugos terekben.

 

Attak a Budavári Labirintussal szemben

 

Az érdekcsoport természetvédelmi hatósági okokra hivatkozott. Ha lettek is volna ilyenek, és ezeket meg is tudták volna indokolni, a helyet legfeljebb bezárathatták volna, kiüríteni, a beruházásokat államosítani, tehát polgári jogi kérdésekben erőszakkal dönteni nem volt joguk.

Az érdekcsoport azonban tanult Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester 2008-as rendőrségi fiaskóiból, amelyeket a fellebbviteli szervek rendre jogszerűtlennek tartottak. A kiürítés tehát azt a cél szolgálta, hogy az üzemeltető céget irodájától és bevételi lehetőségeitől megfosszák, ellehetetlenítsék, védekezésre képtelenné tegyék. A robosztus és zajos műveletben rekvirálták a Budavári Labirintus harmincéves anyagi és kulturális beruházásait, amelyeket még aznap államosítottak, s a lerohanást elrendelő érdekkör számára azonnal reprivatizáltak. 

 

Az attak - Budavári Labirintus

 

A kiürítési művelet kellős közepette, a riadt turisták előtt az eljárás voltaképpeni célját elfedő, nagyszabású sajtótájékoztatót tartottak. A megalapozatlan vádak csupán ürügyként szolgáltak ahhoz, hogy a Budavári Labirintus több évtizedes anyagi és kulturális beruházásait átjátsszák a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára politikai tanácsadójának, dr. Tamási Róbertnek. A sajtótájékoztatón semmit olyat nem tudtak mutatni sem a pincerendszerben, sem dokumentumok formájában, ami megalapozta volna a vádaskodást. A közigazgatási hatósági és polgári jogi szempontok összezavarása is azt a cél szolgálta, hogy eltereljék a figyelmet a negyvenes éveket idéző kisajátításról.

 

A Budavári Labirintus lerohanása, anyagi és kulturális beruházásainak erőszakos államosítása egy köztisztviselőkből álló érdekcsoport javára - 019.

Valamennyi eljáró szervezet vezetője tudta, hogy a sajtó, illetve általában a nyilvánosság félrevezetése mögött valójában egy sima átjátszás történik az I. kerületi polgármester cimborája, Illés államtitkár munkatársa számára. Ez előre eltervezett, csoportosan elkövetett hivatali visszaélés volt egy teljesen abnormális, démonikus vonással: a sok száz turista vegzálása.

 

A Budavári Labirintus lerohanása, anyagi és kulturális beruházásainak erőszakos államosítása egy köztisztviselőkből álló érdekcsoport javára - 011.

 

Tamási korábban recepciósként dolgozott a Budavári Labirintusban, de munkatársai és a vendégek visszatérő panaszai, majd sorozatos pénztári lopások miatt a műszaki ügyvezető két társával együtt elbocsátotta. Tamási kirúgása kapóra jött  dr. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármesternek, aki 10 éven át képtelen volt a Budavári Labirintus kiállításainak teret adó budai vár-barlang-részt az „Önkormányzat javára" megszerezni.  

Tamási, aki korábban a Budavári Önkormányzat képviselője volt, a polgármester közbenjárására 2010-ben politikai tanácsadói státuszt kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumban, amelyet kifejezetten neki kreáltak havi egymillió forintos fizetéssel. A recepciósból politikai tanácsadóvá avanzsált Tamásinak így - mondhatni - borítékolva volt több mint tízmillió forint. Ebből, valamint a korábban a Budavári Labirintustól eltulajdonított pénzekből létrehozta a Budai Grotta Kft.-t (amelyet később, a kirobbant botrány hatására átkeresztelt Labirintus-Castlecave Kft.-nek.)

 

A Budavári Labirintus lerohanása, anyagi és kulturális beruházásainak erőszakos államosítása egy köztisztviselőkből álló érdekcsoport javára - 014.

 

Az érdekkör strómanjának, Tamásinak semmi egyéb dolga nem volt a minisztériumban, mint előkészíteni a Budavári Labirintussal szembeni attakot az erőfelvonultatás taktikai elemeinek kidolgozásával: helyi ismeretek birtokában az időzítés, az alkalmazott erő aránya és összetétele, foglalási pontok, látogatói terelési útvonalak stb. Cserébe és egyúttal saját cégét hozta helyzetbe a bezárás utáni időszakra. Tamási így az állam pénzén hozta létre cégét, de az elhíresült birtokbavételt, illetve a Drakula-barlang kialakítását szintén az állam állta. Mindezzel a húsz éve hányatott sorsú Budai Vár-barlangra teljesen értelmetlenül elvesztegetett összeg elérte az egy milliárd forintot.  

 

Előzmények      Az állami Drakula-biznisz    Az állami horror   A budavári ördögi kör   

 
 

Programkereső

Mikor?

Mit?

keres

KÖZÖSSÉG

Furl Google Linkedin Facebook Technorati
Digg it! Del.icio.us Reddit Stumbleupon

PROFILJAINK

Facebook Twitter Panoramio
YouTube TripAdvisor Flickr
Instagram Google+